Az Új Ember cikke a 2008. március 11-i fellépésről, a Szent Család templomban.
Csíksomlyói passiójáték a XVIII. századból
A halandó testbe öltözött halhatatlan Isten szenvedésének történetét mutatta be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi Karának Boldog Özséb Színtársulata március 11-én a budapesti Szent Család-templomban.
A csíksomlyói ferences gimnáziumban az 1700-as években szinte természetes volt, hogy minden év nagypéntekén bemutatták Jézus szenvedéstörténetét. A XVIII. századból származó százhárom iskoladrámából harminckilenc olyan misztériumjáték maradt fenn, amely a középkori ferences passió-hagyomány mellett őrzi azt a gazdag motívumvilágot is, amely nem szerepel a Bibliában, csak a Szent Hagyományból, illetve az apokrif iratokból ismert.
Ezekből a többségében még kiadatlan misztériumdrámákból válogatta össze Medgyesy S. Norbert,a színtársulat vezetője a nagypénteki passiójáték szövegét. Tipikus középkori ferences hagyomány például az Arma Christi jelenet, amelyben az allegorikus szereplők az Atyaisten udvarából lehozzák Jézus szenvedésének eszközeit az Getszemáni-kertbe. Erdélyi Zsuzsanna moldvai gyűjtéséből származik többek között például a Mária-siralom, amely gyönyörű népi dallammal szólal meg. A darabot a Szeretet (Ámor) és a Fájdalom (Dolor) vitája zárja, amelyből kiderül, hogy Jézus kizárólag szeretetből szállott le a mennyből, és vállalta az emberiségért a kereszthalált.
A darab rendezője, Godena Albert elmondta, hogy a több mint negyven szereplővel bemutatott rendkívüli passiót március 11-én este hat órakor Piliscsabán az egyetemen, április 19-én ugyancsak hat órakor pedig a kakucsi Szent Kereszt-templom felszentelésének nyolcvanadik évfordulóján adják elő.
Akik könyv alakban is kézbe szeretnék venni ezeket a különleges darabokat, azoknak biztató hír, hogy a Magyar Tudományos Akadémia régi dráma kutatócsoportjában Kilián István professzor vezetésével már dolgoznak a szövegek kritikai kiadásán.
