Az ESTV Online beszámolója a 2011.01.31-i váci fellépésről.
1775. augusztus 13-án, csaknem 236 évvel ezelőtt mutatták be először Vácon a Garabontzás színdarabot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulatának köszönhetően, hétfőn délelőtt, a váci Piarista Gimnázium dísztermében, újra színpadra kerülhetett e páratlan vígjáték. Garabontzás László deák humoros, kalandos, szerelmi történetbe ágyazott példázatos történetét, Hagymási Imre piarista szerzetestanár írta, amelyben a szerző játékosan mutatja be a fiataloknak, hogy a lopás valójában nem is olyan jó dolog.
Magyarországon a barokk korban nem volt még hivatásos színpad, ahol a színjátszók bemutathattak volna egy-egy színdarabot, így ezt a feladatot az iskolák vállalták magukra. A Piarista rend gimnáziumai az 1700-as években több száz színi előadással büszkélkedhettek, amelyek közül többet is újra életre keltenek a színpadon a piliscsabai Pázmány Egyetem Boldog Özséb Színtársulatának tagjai. Hétfőn délelőtt, Hagymási Imre piarista szerzetestanár három felvonásos drámaelméleti művét, a Garabontzás Lászlót adták elő a váci Piarista Gimnázium Dísztermében.
Medgyesy S. Norbert, egyetemi adjunktus, színtársulat-vezető, Boldog Özséb Színtársulat, Piliscsaba
„Ezt a játékot, itt a váci Piarista Gimnáziumban mutatták be eredetileg 1775. augusztus 13-án, és ma, 236 év után először, ugyanezen falak között szólaltatja meg a Boldog Özséb Színtársulat és a Zeneakadémia népzene tanszéke ezt a játékot, amely kimutatja a garabonciás diák játékain keresztül azt, hogy milyen csúnya dolog a lopás – a Maris ellop a gazdájától 40 forintot ebből kerekedik egy óriási bonyodalom.”
A Garabontzás László diák történetét bemutató vígjáték a 17-18. század egyik jellegzetes darabja a nemrég feltárt magyarországi iskoladráma-irodalomnak, mely művelődés-, irodalom- és zenetörténeti szempontból is igen jelentős értékekkel rendelkezik. A váci piarista gimnáziumból egyébként közel 60 iskoladráma-előadásról maradtak fenn írások.
